Továbbfejleszti azokat a tulajdonságokat, amelyeket az ember az alaptornával elsajátított. Csak az képes versenytornára, aki huzamos időn át szakember irányításával, megfelelő sportszerek segítségével kitartóan edzett, gyakorolt. Elsőrendű követelmény: erő, akarat és bátorság. A versenytornának három ágát különböztethetjük meg: szertorna, akrobatikus torna és modern gimnasztika.
Legváltozatosabb a szertorna: nyújtón, korláton, lovon, asztalon, szekrényen, zsámolyon, gyűrűhintán, gerendán végzik a gyakorlatokat. A versenytorna a legmagasabb színvonalon - valóságos művészet. Ez azonban csak sok esztendős gyakorlás révén érhető el. A kezdők a könnyebb gyakorlatokat tanulják (billenés, támaszba lendülés). Ez az alapja a nehezebb mozdulatoknak. A magas fokú gyakorlatokra csak az alkalmas, aki az alapot jelentő mozdulatokat, gyakorlatokat kifogástalanul beidegezte. A szertorna megtanítja a sportembert arra, hogy uralkodjék a testén. A test fölötti uralom és az ügyesség foka jelenti a gyakorlatok szépségét.
A szertornát éppen úgy, mint a szabadgyakorlatokat, egyénileg, kisebb csoportokban és nagyobb tömegekben is végezhetik. A közös szertorna növeli a figyelmet, mert együttes, egyszerre végzett mozgást kíván. A szertorna lélektani hatása is jelentős: növeli az akaraterőt, a lélekjelenlétet, az ügyességet és a bátorságot. A szertorna jelentősen fejleszti a váll- és karizmokat, kialakítja a mozdulatok harmóniáját.
A szertorna gyakorlatanyaga három csoportba sorolható: lendületi gyakorlatok, erőgyakorlatok és statikus gyakorlatok. A legtöbb gyakorlat lendületi. Jellemzőjük, hogy minden szer alkalmas a végrehajtásukra.
A szertorna alapját képező gyakorlatok felosztása a következő: billenések; támaszba lendülések előre; támaszba lendülések hátra; átfordulások; kelepfellendülések; vállátfordulások; gurulóátfordulások, átfordulások, szaltók; láblendítések; fordulatok; átmenetek egyik támaszból a másikba, vagy támaszból függésbe; erőgyakorlatok; leugrások.
Tornaversenyek
Versenyeket leányok-nők, illetve fiúk-férfiak számára szer nélküli számokban, kéziszerekkel és tornaszereken rendeznek.
a.) Szer nélküli gyakorlatok: szabadgyakorlat, műszabadgyakorlat.
b.) Kéziszer-gyakorlatok: botgyakorlat, súlyzógyakorlat, súlygolyógyakorlat, homokzsákgyakorlat, buzogánygyakorlat (egy vagy két buzogánnyal), karikagyakorlat, labdagyakorlat, ugrókötél-gyakorlat, zászlógyakorlat, sál- vagy szalaggyakorlat.
c.) Szertornagyakorlatok: nyújtógyakorlat (alacsony és magas nyújtón), korlátgyakorlat (alacsony és magas korlát, felemáskorlát), gyűrűgyakorlat (alacsony gyűrű, érintőmagas gyűrű, magas gyűrű, lengőgyűrű), lógyakorlat (lólengés), gerendagyakorlat, rúdmászás, kötélmászás.
d.) Ugrások: bakugrás ugró-rugódeszkával, szekrényugrás ugródeszkával (széltében és hosszában), lóugrás ugró- és rugódeszkával (széltében kápa nélkül és kápával, hosszában kápa nélkül), asztalugrás rugódeszkával (széltében és hosszában).
Az egyes versenyszámokban kötelező (pontosan előírt, meghatározott) gyakorlatot vagy szabadon választott (a tornász által tetszés szerint választott) gyakorlatot, vagy mindkettőt be kell mutatni. Általában a tornaversenyek összetett versenyek, több számból állnak. A férfiak általában 12 gyakorlatot végeznek hat versenyszámban: nyújtón, korláton, gyűrűn, lólengésben, műszabadgyakorlatban és lóugrásban, valamennyiben egy-egy kötelező és szabadon választott gyakorlatot. A női verseny számai: felemáskorlát (esetleg lengőgyűrű), gerenda, műszabadgyakorlat és lóugrás. A múltban a zenére végzett kéziszer- és szabadgyakorlat is a versenyek műsorán szerepelt.
Fontosabb szabályok
A versenyt előre megállapított sorrend szerint bonyolítják le. A csapatok rendben, fegyelmezetten vonulnak a versenyhelyre, amelyet a bíró engedélye nélkül nem hagyhatnak el. A tornászok egy nap alatt legfeljebb négy órát kötelesek versenyezni. A gyakorlat bemutatására szólított tornász a szólítást követő 10 másodpercen belül köteles megkezdeni gyakorlatát. A versenyző a tornaszertől 3-4 méterre megáll. Ettől a pillanattól kezdve értékelik a pontozók a gyakorlatát. Az értékelés utolsó mozzanata, amikor a tornász a gyakorlat befejezése után alapállásban megáll.
A tornászok egy kísérletet tehetnek a kötelező gyakorlat elvégzésére. Azok a férfitornászok, akik a kötelező gyakorlatokban 80%-os teljesítményt nem érnek el, a szabadon választott gyakorlatokban általában már nem vehetnek részt.
Gúlaversenyeken csapatok mérkőznek egymással. A létszám 2-3-4 fő, férfi és női csapatoknál egyaránt. Vegyes csapatoknál hasonló a létszám. Versenyszámok: műszabadgyakorlat, akrobatikus ugrás és gúla. A gúlaépítés lényege: a tornászok egy csoportban, egymásra épülve mutatják be gyakorlatukat. A felépített gúlát három másodpercig kell tartani.
Bíráskodás
A versenyzők, illetve a csapatok által bemutatott gyakorlatok értékét pontozással állapítják meg.
